A magyar huszár
2023.12.24
1881
1881-ben a honvéd lovasezredek huszárezred elnevezést kaptak. A honvédhuszároknál eleinte a századok csak osztályköteléket alkottak, később az osztályokat 10 ezredbe csoportosították. Minden ezredben két osztály és minden osztályban két- két század volt. A lovassági kiképzés vezetésére és felügyeletére egy lovasdandár parancsnokságot állítottak fel. Az első világháború kitörésekor 1914-ben a táblázat szerinti állomáshelyeken volt a tíz honvédhuszár ezred.
1881-ben egy honvéd lovassági felügyelői állást rendszeresítettek és a 10 honvédhuszárezred három lovasdandárba tagozódott. Az első lovasdandárba a 3., 4. és 9., a másodikba a 1., 2., 5. és 6., a harmadikba a 7., 8. és 10. huszárezred tartozott.
Az első világháború
A magyar huszárok az első világháborúban bárhol is kerültek harcba, bevetésre, mindenütt rendkívüli teljesítményt értek el. A tisztikar és a legénység harckészsége és szelleme szinte páratlan volt. Az ellenségnek rettegett ellenfelei voltak és egy-egy fergeteges, mindent elsöprő huszárroham, ma is felejthetetlen emléke azoknak, akik abban részt vettek. Nem ok nélkül nevezték el őket "vörös ördögöknek". Köteteket lehetne írni hőstetteikről, amelyeket részben kötelékben, részben egyénileg hajtottak végre. Az első világháborúban a modem fegyverekkel szemben lóról szállva, mint gyalogosok harcoltak tovább és ugyanúgy megállva helyüket, mint gyalogos bajtársaik. A híres limanovai csatát a huszárok döntötték el javunkra, mégpedig nagy részük lóról szállva, gyalogosan küzdve ki a győzelmet.
A honvédhuszárezredek állomáshelyei (1914.)
De már az első világháború kezdetén nyilvánvaló lett, hogy a "klasszikus" lovasharcok ideje a géppuskák és drótakadályok korában lejárt. A korábbi színes egyenruha már korábban csukaszűrke lett. Mindinkább kidomborodik a gyalogharc, amely sokszor hosszú hónapokig, évekig tartó lövészárok-állásharccá merevedett meg. A huszárok szerepe ezekben a harcokban ugyanaz volt, mint a gyalogságé. De a régebbi mozgóharc hadászati lovasfeladatai is, mint a hadászati távolfelderítés, felvonulás leplezése, átkarolások, üldözések végrehajtása, ellenséges utánpótlás elleni rajtaütések, a háború első hónapjai után végetértek. Ezekben az első időkbeni harcokban a monarchia lovasseregeinek a zöme fel is morzsolódott. A háború vége felé a nyugati harctereken új mozgó-harcieszköz született a — harckocsi.
A lovasság az első világháborúban (sőt a másodikban is) feladatát kétféle kötelékben végezte, mint
— sereglovasság: ezredekbe, dandárokba vagy hadosztályba szervezve, mint lovas egység; tüzérséggel és hadosztályközvetlen alakulatokkal megerősítve, — vagy mint
— csapatlovasság: gyalog seregtesteknél; feladata volt felderítés, biztosítás, összeköttetés. Egy gyaloghadosztálynál általában egy század hadosztálylovasság végezte ezeket a feladatokat.
A huszárezredeket már az első világháborúban géppuskás szakaszokkal, majd századokkal erősítették meg, sőt egyes csapattestek kisérő lövegeket, tábori, vagy hegyiágyúkat is kaptak, utóbbiak szétszedhetők és lovon voltak szállíthatók.
A trianoni korszak
Az első világháborút a központi hatalmak elvesztették. Magyar földön sehol sem állott ellenséges haderő, mégis a vesztett háború és a hazai politikai állapotok általános összeomlást hoztak magukkal. Az ország háború-ellenes sajtója, destruktív elemek felszínre jutása, lényegesen befolyásolták, nem is annyira a harcolók, mint az anyaország lakosságát, 1919 március 21-én a kommunisták magukhoz ragadták a hatalmat. 1919 április végén Szegeden a már korábban Aradon megalakult ellenkormány, megkezdte a nemzeti hadsereg szervezését. Ennek a nemzeti hadseregnek a keretében alakult meg az első tiszti lovasszázad is, (Simonyi huszárok) amely magja lett a később felállításra kerülő huszárezredeknek.
A nemzeti hadsereg 1919 november 16-án vonult be Budapestre élén a lovasszázaddal. A trianoni békeparancs után, amely korlátozta az ország katonai erejét is (35 000 fős zsoldoshadsereg), fokozatosan kiépült a magyar királyi honvédség 7 vegyesdandár keretben. Minden vegyesdandárnak volt egy lovasszázada is. Ezenkívül 1924-ig megalakult négy huszárezred két-két osztállyal. A honvédségen belül a huszároknál vezették be először a golyószórót, mint a géppuskánál könnyebb automata fegyvert.
Az Antant bizottság a honvédség alakulását, felszerelését állandóan ellenőrzése alatt tartotta. Ez csak 1933 körül kezdett lazulni, majd 1936-ban gyakorlatilag megszűnt. De a honvédség lényegében csak 1938-ban kezdett fejlődni; ekkor került fokozatosan felállításra a "gyors. hadtest" is két gépkocsizó- és két lovasdandárral. A lovasdandároknak két huszárezrede, egy lovas tüzérosztálya, később egy kerékpáros zászlóalja, páncélos felderítő egysége és egyéb dandárközvetlen alakulatai voltak.
A négy huszárezred parancsnoksága:
1. Budapest (Ferenc József jászkún huszárezred)
2. Komárom, később Cegléd (Árpád fejedelem huszárezred)
3. Sopron (Nádasdy Ferenc huszárezred)
4. Nyíregyháza (Hadik András huszárezred).
Mint az ezredek elnevezéséből is kitűnik, ezek az ezredek is történelmi neveket viseltek és hagyományápoló utódai lettek a már régebben fennállott, de az első világháború után megszüntetett ezredeknek.
A második világháború
1941-ben a Szovjet elleni hadműveletben az 1. lovasdandár vett részt a gyorshadtest kötelékében, ismét dicsőséget szerezve a magyar huszár névnek. — Itt külön meg kell emlékezni az Uman-i bekerítő mozdulatok során végrehajtott híres lovas rohamról, amely talán az utolsó volt a magyar huszárok részéről, de mint haditett a régi virtus kifejezője. Itt megtörtént az, ami a mai modern hadviselésben elképzelhetetlennek hangzik, hogy egy magyar huszárezred, élén az ezredparancsnokkal kivont karddal rajta-rajtában rohant az ellenségre és azt megfutamodásra kényszerítette, és mint Erich Kern egy német szemtanú írta könyvében: ... "A győzelmes magyarok pedig maguk előtt terelték a vörösöket, miközben fénylő pengéik bőséges aratásra találtak közöttük" ... (Mikecz Kálmán vezette huszárroham).
Mikecz Kálmán huszár ezredes
1941 októberében ez a lovasdandár kivált a gyorshadtestből és hazaszállították. A következő évben a két dandárt átszervezték egy lovashadosztállyá, amelyben három huszárezred volt. Az 1. huszárezredet feloszlatták és csak egy önálló huszárosztály maradt belőle. Az átszervezés után a huszárhadosztály nagybani hadrendje a következő volt): 3 huszárezred egyenként 2 osztállyal, 1 felderítő osztály (kerékpáros és páncélos egységekkel), 1 harckocsizászlóalj, 3 tüzérosztály (lovas, fogatolt és gép vontatásé ütegekkel), 1 légvédelmi tüzérosztály, utász- és híradószázad, vonatalakulatok. — A lovas hadosztály mozgatása elég bonyolult feladat volt. Harckocsi, motoros járművek, kerékpár, ló, fogatolt járművek, mind különféle menetsebességgel rendelkeztek. Ez a hadszíntér viszonyaihoz mérten majdnem teljesen korszerűnek mondható huszárhadosztály 1944 június elején került vasúti szállítással az orosz harctérre, a Pripjaty mocsarak vidékére, ahol rövidesen kisebb bandaharcokban vett részt. Június 24-én az oroszok Bobruisknál áttörték a németek vonalát s a hadosztályt az áttörés helye déli szárnyának biztosítására rendelték. A hadosztály 1944 július elején került Kleck vidékén az első komoly harcba. Erős szovjet támadás ellenére is kiválóan megállta helyét, nagy veszteségeket szenvedett, de megmentette a német arcvonal e szakaszát a már-már fenyegetett összeomlástól. Ezután egymásután következnek Iwanewitsche, Siedlec, Jasiolda-völgyi, majd a Mordy-nál lefolyt ütközetek. E harcok sok veszteséggel jártak s a hadosztályt pihenés és utánpótlás céljából Varsó környékére vonták ki.
1944 augusztus 20-án a hadosztályt Varsó védelmére rendelték. Augusztus 22-től szeptember 3-ig a hadosztályt naponta a legerősebb szovjet támadások érték, ennek ellenére a hadosztály hősies önfeláldozással meg tudta tartani védőállásait még akkor is, amikor a német gyaloghadosztály elhagyta állásait és az így előálló rést is nekik kellett kitölteni és megvédeni. A lovashadosztály itt vívta legdicsőségesebb harcait. A német legfelsőbb vezetés külön hadijelentésben közölte a magyar huszárhadosztály kimagasló fegyvertényét s a német vezérkar főnöke, Guderian vezérezredes külön levélben küldte szerencsekívánatait a hadosztály parancsnokának. Horthy Miklós kormányzó pedig elrendelte, hogy ezeknek a hősi harcoknak emlékére ezentúl minden lovas-elnevezés helyett a huszár megjelölést kell használni. Ettől az időtől kezdve lett az 1. lovashadosztály neve huszárhadosztály!
A román árulás következtében időközben Magyarországon mindinkább veszélyes kezdett lenni a helyzet, úgy, hogy a huszárhadosztályt is sikerült a német kötelékből kivonni és hazaszállítani. 1944 október elején már Kecskemét, Nagykörös és Kiskunfélegyháza környékén került kirakásra. Október 6-án a huszárhadosztály egyes részei bevetésre kerültek az Arad irányából előnyomuló szovjet erőkkel szemben, majd súlyos harcok árán október 10 és 11-én Kecskemétet veszik vissza a szovjettől. Ezután gyors egymásután következtek a harcok Bugac pusztánál, Bugyi, majd Soroksárnál; végül Csepel sziget védelmére rendelték a hadosztályt. Csepelen állandóan igen erős szovjet támadásokat hárított el, végül is a 4-ik huszárezred és az I. önálló huszárosztály Budapest védelmében vett részt és ott vérzett el.
A 3-ik huszárezredet kivonták Dunántúlra és itt egy vegyes harccsoport kötelékében küzdött a szovjet erők ellen a Velencei tó Kápolnásnyék környékén. A túlnyomó ellenséges erők elől a már am- úgyis nagyon leharcolt csonka huszárhadosztályt visszavonták a Csallóközbe, ahol egyes részeit ismét feltöltötték.
